Március végén szervezték meg a Médiapiac 2011 konferenciát. A szervezők (MédiaPiac.com) jóvoltából a második napon én is végigkövethettem az előadásokat Tapolcán. Sok érdekes téma mellett megtudtam, hogy a Blikk havi 35 milliót költ szerkesztőségének fenntartására, az Ipsos új rádió hallgatási monitor rendszeren dolgozik és a Sanoma nyomul a mobil és tábla alkalmazásokban. Néhány előadás igazi gondolatébresztőként hatott rám, az alábbiakban röviden összefoglalom az érdekes és elgondolkodtató prezentációkat. (Kicsit hosszú lesz, sorry)

(Ha nincs időd elolvasni a postot, tekerj a végére az összefoglalóért.)

A konferenciában az egyik legjobb az volt, hogy gyönyörű tájakon utazhattam végig, amíg Budapestről Tapolcára érkeztem. Nem vagyok nagy konferenciázós, például azt sem tudom, hogy a párhuzamosan futó szekciókat hogyan kell hatékonyan hallgatni, főleg olyankor, amikor mindegyikben van érdekes előadás számomra. Emiatt szelektálnom kellet és ide-oda futkorásztam egy-egy előadásért, persze ezzel nem voltam egyedül, csordaként vonultunk végig a folyósón.

A konferencia is megerősítette azt, hogy a média hatalmas átalakuláson megy keresztül. A digitális és mobil fogyasztás rohamos növekedésével a tartalom előállítóknak, újra kell gondolniuk az eddigi finanszírozási modelljeiket.

A napot Gerentsér Imre (Sanoma Budapest Zrt.) előadásával kezdtem, amelyből megtudtam, hogy azért nem vágtak bele korábban az iPad vagy mobil app fejlesztésekbe, mert a hardverek elterjedtsége még nem kecsegtetett nagy olvasottsági adatokkal. Azonban szeretnének készen állni, tapasztalatokkal rendelkezni, mire az okos telefonok és tabletek ellepik a fogyasztók táskáit. A Story magazin iPades kiadásának legfőbb oka az volt, hogy ott rendelkeznek a legtöbb multimédiás tartalommal.  Gerentsér hangsúlyozta azt is, hogy az appeknél a legfontosabb az interaktivitás lehetősége és az időzítés. Hiába öl bele valaki rengeteg pénzt egy alkalmazás fejlesztésébe, ha a piac még fejletlen, befektetései nem térülnek meg. Jelenleg ők is inkább a tapasztalat és az ez által megszerezhető tudás miatt nyomulnak ezen a platformon. Ahogy a platformok átalakulnak, már nem a Lapker és más terjesztő cégek válnak partnerekké. A jövőben a Google és az Apple szintű vállalatokkal kell megegyezniük.

Ehhez az előadáshoz kapcsolódnak Megyeri András (Tv2) szavai is, a mobil alkalmazások fejlesztése egyelőre előremenekülési és befektetési döntések. Tartalmat kell eljuttatni, platform uralkodónak kell lenni. Fejleszteni és terjeszteni kell.

Gábos Zsuzsa (Ipsos Zrt.) előadásában beszélt az új kutatási megoldásaikról. Ők is kiterjesztik a kutatási megoldásaikat és egy-egy kiadói terméket (ejtsd: pl. újság) komplexen vizsgálnak (online, print, mobil). Az új módszerrel figyelik, hogy mekkora az átfedés az egyes platformok olvasói között (viszonylag kicsi) és azt is, hogy az elhelyezett hirdetések milyen érzéseket váltanak ki az olvasókból. Illetve az egyes kiadványokban megjelentek váltanak-e ki közvetlen fogyasztási (vásárlási) kényszert. A rádió hallgatási szokások vizsgálatára tesztelik legújabb megoldásukat, amely segítségével egy okos telefonnal gyűjtik az adatokat a kutatásban résztvevőktől. Akiknek semmi más dolguk nincs, csak magukkal hordani a mobiljukat, na és persze feltölteni naponta.

Igazi élvezet volt végighallgatni Cseke Eszter, S. Takács András (On The Spot, Spektrum TV) előadását arról, hogy honnan is jött az ötlet, hogy digitális újságíróvá váljanak. Természetesen nagyon profin előkészítették a projektet és már több éve dolgoztak hasonló anyagokon. Olyan formátumot kerestek, ami egyik eddigi sémába sem illik bele, új kifejezési módszert akartak kipróbálni. Egyébként egy-egy ?adás? elkészítéséhez körülbelül két hetet kell eltölteniük a terepen. Miközben forgatnak, már a vágást is elképzelik. Az On The Spot nem csak a tvről szól, nagy hangsúlyt fektetnek a webvideókra, blogokra, cikkekre, és a közösségi profiljaikra is. Ez az újságíró páros élőben is meggyőzött arról, hogy van helye új koncepcióknak a médiában. De ez nem azt jelenti, hogy bármilyen minőségi kompromisszumot kellene tennie a csatornáknak.

Braun Róbert (BP Braun and Partners, Független Hírügynökség) előadása közben azon gondolkoztam, hogy vajon politikai pályára készül-e? Mert amikor arról beszélt, hogy miért is vásárolták meg a Független Hírügynökséget a legerősebb érvek között azt hozta fel, hogy szerettek volna javítani a média jelenlegi, rossz helyzetén. Braun szerint elsősorban a marketingesek a felelősek az aktuális állapotért, mert ők nyomják a kampányokat a TV-k irányába. Hiszen ott kisebb a kockázat. Emellett a médiapolitikusok sem tesznek meg mindent, hiszen évek óta nem emeltek a csatornák koncessziós díjain. Szerinte az újságírásból hiányzik a marketingtudás, az újságok nem nézik, hogy milyen cím vagy lead lehet hatékonyabb ? az eladásokat tekintve-. A médiának erős márkákat kell építeni, ehhez pedig nélkülözhetetlen a marketingtudás. A FÜHÜ cikkeivel is szeretne ehhez támogatást nyújtani. Egyébként megjegyezte, hogy a február 15-i átvétel óta egyetlen új megrendelést nem sikerült szerezniük. Havonta 10 millió veszteséget termel a vállalkozás.

Murányi Marcell (Blikk) előadásából megtudhattuk, hogy a Blikk az egyetlen nyereséges országos napilap. Paradigmaváltásra van szükség, amin ők már átmentek. Nincs nyomtatott és print különbség. Van a tartalom és különböző platformok ennek terjesztésére. Ezeket a csatornákat kell kihasználni, körülbelül napi 1,4 millió fogyasztót érnek el a két csatornával. A Blikknél már korábban felismerték, hogy a nyomtatott tartalommal nem képesek új fiatal olvasókat behozni, azonban az online csatornával igen. Ezért már nincs időkorlát, minden tartalmat azonnal kiteszlek online is (kivéve az exkluzív storykat). A szerkesztőség nem duplikálódott online és print struktúra szerint. Az újságírók cikkjei mind a két csatornára készülnek. Azonban egyelőre az online önmagában nem tudna nyereséget termelni, hiszen a tartalmak előállítási költségei havonta 35 millió forintba kerülnek, ez az újságírók, szerkesztők bére. Jelenleg azon dolgoznak, hogy az online csatorna is nyereségessé tudjon válni, önállóan.

Ezt követően rohantam Bacher János (GFK) előadására, amelynek csak az összefoglalójára értem oda. De a lényeg benne volt: Hazánkban maximum néhány százezer ember használ okos telefont. Évtizedes lemaradásunk van. Ezért nem szabad túl értékelni még ezt a piacot attól, hogy a marketingesek többsége használ ilyen készülékeket a fogyasztói tömegek messze vannak az általános használattól. Ugyanakkor érezhető a vásárlási döntések net általi befolyásolhatósága.

Dobó Mátyás (Peer) elmondta, hogy nagyon gyorsan növekszik az okos telefonok és a tabletek száma. Nagy várakozás van emiatt. 2007-ben mondta Steve Jobs, hogy vége a PC korszaknak, ő ugyan az Apple miatt gondolta ezt, de napjainkban  már tényleg többen vásárolnak notebookot mint desktopot. Az alkalmazások tekintetében elsősorban az Appstore-t és az Android marketet használják a felhasználók, a kutatásokból az látszik, hogy a Nokiások leginkább emailezésre használják okos telefonjukat. A két táborban a legnépszerűbb alkalmazások az oktatás, szórakozás és játék kategóriában szereplők. Nehéz a nemzetközi piacra magyar fejlesztésekkel betörni, intenzív PR és marketing kampányok szükségesek hozzá. Érdemes hazai, speciális szolgáltatásokat fejleszteni, azok népszerűek tudnak lenni.

Összefoglalva:

• A média átalakul, a platformháború lassan véget ért és a tartalom terjesztése a lényeg. Minél több, minél jobb fogyasztó elérése a cél.
• Az online és mobil csatornák megtérülése még nem egyértelmű a print kiadók számára. A modell még nem alakult ki.
• Fontos a marketing szemlélet az újságírók körében is.
• A digitális újságírás egyre nagyobb teret fog hódítani, hiszen egyre kevesebben néznek televíziót.
• Az alkalmazások piacán a szórakoztató tartalmak a legnépszerűbbek, a hazai fejlesztéseknek nehéz betörniük a nemzetközi piacra.

Köszönöm a meghívást!

Ha tetszett a bejegyzés és érdekelnek hasonló témák, kövess facebookon vagy twitteren !

Ez a post Toshiba Portégé notebookon íródott.