A politika és a marketing összefonódásával Bruce I. Newman: Politikai marketing, mint kampánystratégia című könyve is foglalkozik amit az utóbbi időben ismétfellapoztam. A politikai marketing létrejöttét párhuzamba állítja a televízió elterjedésével és annak tudatos politikai célú felhasználásával. Először 1956-ban fordult elő, hogy az USA-ban az elnökjelöltek egyike, Dwight Eisenhower a televíziót is felhasználta, hogy üzenetét eljuttassa a néphez.

Ekkor azonban még nem volt olyan kifinomult a csatorna használata mint 1960-ban a híres Kennedy - Nixon kampányban. Elhíresült anekdota, hogy Nixon megnyerte a vitát a rádióhallgatók körében, azonban Kennedy felszabadultsága meggyőzte a televíziónézőket.

 A felvételeken jól látszik, hogy Kennedy sokkal felszabadultabb, lendületesebb volt, Nixon pedig feltűnően izzadt, és jóval kisebb hévvel beszélt. Ez is közrejátszhatott a vita elvesztésében. Azzal kapcsolatban, hogy Nixon valóban megnyerte-e a vitát a rádióhallgatók körében, kevés adatot találni. Összesen egy közvélemény-kutatás foglalkozott azzal, hogy külön csatornák függvényében is mérje az elnökjelöltek vitájának eredményét. Ez pedig a Sindlinger & Company telefonos kutatása, amelyet egyetlen alkalommal publikáltak. A kutatásból kiderül, hogy a rádióhallgatók körében valóban Nixon volt a győztes (48,7%), és Kennedy a vita vesztese (21%). Azonban érdemes kiemelni hogy a vitát jóval többen követték a televízión keresztül, mint rádión. A négyrészes televíziós vita első részét az Egyesült Államok felnőtt lakosságának kétharmada, 70 millió ember látta. A programnak összesen 270 millió nézője volt, míg rádión csupán 61,4 millióan követték. 1960-ban a háztartások 87,1 százaléka már rendelkezett televíziókészülékkel az USA-ban. A kaliforniai Santa Barbara Egyetem kommunikáció szakos professzora, Steven Chafee megfigyeléséből kiderül  hogy azok, akik kizárólag rádión hallgatták a vitát egyáltalán nem mondhatóak átlagosnak, hiszen távoli vidékeken éltek, többségük protestáns volt, akik szkeptikusak voltak afelől, hogy Kennedy valóban római katolikus elnökjelölt.

A tömegkommunikációs eszközök, azon belül is a televízió elterjedése hatalmas indikátori szerepet játszott a politikai marketing megszületésében. Segítségével és tudatos használatával a politikusok már nem csak a helyi pártszervezetekre támaszkodva kaphatták meg a jelelöléshez szükséges támogatást.

A politikusok és kampánystábjuk akkor ismerte fel igazán a marketing fontosságát, amikor a reklámügynökségekről elhíresült Madison Avenue szakemberei megjelentek a választási hadjáratot irányító csapatokban. Joe McGinniss: The Selling of the President (Egy elnök eladása) című könyvében részletesen bemutatja Nixon 1968-as győztes kampányát. Ettől kezdve a marketing egyre jobban behatolt a politikába. A kampányszervezeteken belül a hatalom mindinkább kicsúszott a pártfőnökök kezéből, és átkerült a reklámszakemberekébe.

Ha tetszett a bejegyzés és érdekelnek hasonló témák, kövess facebookon vagy twitteren!