Még tavaly év végén volt szerencsém terepszemlén részt venni egy-két PR eseményen vidéken. Kaposvári gyerek vagyok ezért nem ért teljesen váratlanul, amit a helyi médiáktól tapasztaltam. Azonban úgy látszik, hogy a néhány évnyi fővárosi munka néhány dolgot elfelejtetett velem.

(Ha nincs időd elolvasni a postot, tekerj a végére az összefoglalóért.)

Alap állítás, hogy a hazai média jó része borzalmas állapotban van és most nem az új médiatörvénynek ?köszönhető? változásokra gondolok, hanem arra az általános állapotra miszerint sok nyomtatott újság és broadcast media a túlélésért küzd. Sokan közülük, már az utolsókat rúgják, a prioritások eltolódnak. A hirdetők átalakulnak, teljesen. Ez a hatás fokozottan érvényes a vidéki médiákra. A nagy hirdetők a hálózat központi kiadójánál csapódnak le, a legtöbb megyei napilap néhány kiadó kezében van (Pl.: Inform Média, Axel Springer). A helyi kisebb nagyobb cégek között ritka az állandó hirdető. A tartalmakat is adaptálják a kiadó központi anyagaiból, sokszor csak néhány oldal foglalkozik a megyei lapokban, valódi megyei hírekkel.

A megyei napilapok és megyeszékhelyről sugárzott tévék mindent megtesznek a hirdetőszerzésért. Gondolhatnánk a vidéki városok újságíróinak nyugodt kis élete lehet, nincs az a pörgés, az a nyomás mint a fővárosban. De mivel sokszor sales-esnek is veszik fel őket, ezért sokkal stresszesebb a melójuk hiszen nem elég jól, hitelesen írniuk, még hirdetőt is kell szerezniük. Ennek a helyzetnek köszönhető, hogy van olyan vidéki televízió amely a híradóban (!) értékesít felületeket. (Mindez természetesen törvénytelen - 2010. évi CLXXXV. törvény, 28. § (1) Audiovizuális médiaszolgáltatásban nem támogatható a) hírműsorszám és politikai tájékoztató.) Sarkítva: ha én fizetek akkor azt én mondom meg milyen hír kerül a városi híradóba. ? Konkrét csatornát direkt nem mondok, mert nem akarok kiszúrni senkivel- Egyébként a híradón kívül értékes felület nincs is, a helyiek azon kívül (azt sem sokan) nem  néznek más műsort a vidéki csatornákon.  Ugyan ez működik néhány megyei lapnál is, ha kellően rugalmas vagyok és az újságíróval közösen találom ki a cikket ? és fizetek - akkor simán megjelenik hírként, fényképpel vagy anélkül.

Míg Budapesten egy újságíró akár heti 5-10 sajtóközleményt vagy sajtótájékoztatóra való meghívást kap addig egy vidéki zsurnaliszta körülbelül egy hónap alatt kap ennyit. A politikai eseményeket leszámítva ilyenkor legtöbbször automatikusan egy hirdetési ajánlatot küld és csak azután érdeklődhet a téma iránt, ha a hirdetési osztály jóváhagyta  befizetésünket. Ennek tudatában a vidéki vállalatok nagyon ritkán szerveznek sajtótájékoztatókat és PR eseményeket, hiszen ha valamit meg akarnak jelentetni egyszerűbb fizetni és diktálni. Mivel ez a mechanizmus rendkívül egyszerű nincs is szükség PR ügynökségekre, általában a marketing büdzsébe betervezik a ?PR? megjelenéseket, ami egyenlő a fizetett újságcikkel és az ügy le van tudva, nem kell bonyolítani. Persze kivételek ez alól a multinacionális vállalatok, amelyek vidéki üzemeinek kommunikációját is a megbízott ügynökség látja el.

Persze nem mondom, hogy ez mindenhol így működik, a személyes kapcsolatok néha árnyalhatják a képet, de több megye több székhelyén tapasztaltam a fentieket.

A kapott hirdetési ajánlatokban viszont olyan zseniálisan fogalmazzák meg a felületeiket, hogy az megmosolyogtató. Az egyik televízió például így pozícionálta hírműsorát: Potenciális nézőszámunk több mint 250 ezer fő. Ha online is közvetítenék a tartalmat, akkor ez a szám akár 6 milliárd is lehetneJ

Az egészben a legjobban azt újságírót sajnálom, akinek nem elég, hogy a szerkesztőjének kell megfelelnie, de még a hirdetési osztály is folyamatosan nyomás alatt tartja. Gondolom sokan tiltakoznak majd a fenti állítások ellen, de javaslom tegyen mindenki egy próbát, küldjön egy sajtóanyagot a vidéki újságoknak és tv-knek. Sajnos a független média mint olyan nem tud megélni vidéken. Amíg Budapesten sok újságíró csak elviseli a közleményeket és tájékoztatókat, addig vidéken legtöbbször  potenciális hirdetőt látnak benne. A hirdetők pedig ha már fizetnek akkor a legjobb helyekre akarnak kerülni, így működhet a híradó és a hírek értékesítése. Persze azért az félelmetes, hogy ha sok pénze van egy vállalatnak, akkor a híradók szerkesztési elveit is megvásárolhatja?

Összefoglalva:

• A hazai média jó része általánosságban bajban és rossz állapotban van. Ez halmozottan igaz a vidéki médiára. A hirdetőkért folytatott harc ott a legnehezebb.
• Az újságírók egyre több sales feladatot kapnak.
• A televíziós csatornák a híradók híreit értékesítik ? törvénytelenül - .
• Nincsenek sajtó és PR események, ezért ügynökségekre sincs szükség. A ?PR? tevékenységet beletervezik a marketing költségvetésbe.

Ha tetszett a bejegyzés és érdekelnek hasonló témák, kövess facebookon vagy  twitteren !