Pár hete zárult a Toshiba Magyarország első facebook kampánya. Ahogy éreztem az online társadalomban nem keltett túl nagy visszhangot, nem is ezért írok róla. A leginkább az lepett meg, hogy a kampányról egy fizetett rádiós hirdetésben hallottam. A hirdetésben ugyanannyiszor hangzott el a Toshiba márkanév, mint a facebook (2-2). Az öt hetes kampány során minden héten sorsoltak egy-egy kamerát és egyéb ajándékokat.
A facebook kampánnyal kapcsolatban Szabó Tamásnak, a cég marketingvezetőjének tettem fel kérdéseimet. A válaszokból sok érdekesség megtudható a kampányról, például,. hogy a közösségi médiát nem szabad ingyenes médiafelületként kezelni, mert nem az. Szó esik arról a trendről is, hogy egyre többen helyezik az ügyfélszolgálatokat erre a platformra.
A Camileo kamerák bevezetésének social mediában történő kommunikálásának ötlete a Toshibától, vagy ügynökségtől származott? Melyik ügynökséggel dolgoztok együtt?
A Toshiba Magyarország a Morpho Communications-zel együtt adminisztrálja az oldalát a Facebookon, amelynek népszerűsítésére természetesen online eszközöket is használtunk. Annak ötlete, hogy közösségi kampányt szervezzünk, adott volt, a Toshiba belevágott a webkettes működésbe, természetesnek láttuk, hogy a Camileo kamerák bemutatkozzanak a profilján. A Toshiba Magyarország vezetőségében és a Morpho vezetőségében gyakorlatilag egyszerre fogant meg a gondolat, hogy el kell kezdenünk. A kérdés korábban se az volt, hogy kell-e ez vagy sem, hanem az, hogy mikor és mivel tudjuk elindítani.
Miért használtatok rádió hirdetést a kampányban? Nem lett volna érdemesebb online hirdetni?
Korábbi megállapodásaink alapján tudtunk print- és rádiófelületeket használni. Ezeket a Camileo márkanév elterjesztése érdekében használtuk fel, ehhez illeszkedett a Facebook oldal.
Vagy ez az aktivitás inkább Toshiba trendi brandjének építésére irányult? Azaz, a Toshiba fent van a facebookon, ezért egy "sexy" márka?
A közösségi média márkaépítő szerepe teljesen világos. Akit érdekelnek az adatok, számos hazai példát talál arra, hogy a különböző cégek, nemzetközi márkáktól magyar vállalkozásokig hogyan profitálnak a közösségi médiából. Köztudott, hogy a bevételnövekedéshez nem elég jelen lenni a Facebookon, mert ilyen értelemben a közösségi médiában nincs pénzforgalom. De egyfajta intenzív, erre a világra jellemző és ehhez a környezethez szükséges kommunikációval dúsított jelenlét olyan interakciót teremt meg, amelynek a vége láncreakcióban piacélénkülés lehet, tehát közvetve nagyon is lényegesen érintheti a cashflowt. Utána lehet nézni az egyre híresebb példáknak: mely cégek azok, amelyek csökkentették a call-center aktivitásukat, melyek azok, amelyeknek jóformán még website-juk sincs, mert minden kommunikációt a közösségi médián bonyolítanak. Bár ez a terület ijesztően fiatal, még annál is ijesztőbben gyorsan fejlődik. Valamennyien tanuljuk a lényegét, az elemeit, de például spontán fókuszcsoportban, hiteles visszajelzésekben verhetetlen. Ettől függetlenül nem szabad ingyenes médiafelületként kezelni. Rugalmasan és nyitottan kell azokhoz állni, akik érdeklődnek a márka iránt, és készen kell állni arra, hogy bármire reagáljunk, lehetőleg gyorsan és informatívan, ugyanakkor egy sajátságos, a márkára szabott hangon. Ez márkánként változó. Aki szeretné tudni, a Toshiba hogyan kommunikál Magyarországon a Facebookon, lájkolja az oldalt -- Mártonfi Attila nyelvészprofesszor szerint a lájkol egy magyar ige --, és állunk rendelkezésére, amiben csak kell.
Mit csinálnátok másként?
Mint mondtuk, tényleg nagyon fiatal a terület, még mindenki a tanulófázisban jár, mi is. Egyes részletekben már másképp gondolkodunk, mint az elején, ugyanakkor a sikeres lépések mutatják, hogy ez az eszköz kihagyhatatlan médium a 21. században.
Az első kamera kisorsolásáig körülbelül 3-400 rajongótok volt, majd utána hirtelen megduplázódott ez a szám (1-2 nap alatt). Ez minek volt köszönhető? Vásároltatok még több médiafelületet? Ha igen, hol?
A hirtelen növekedés annak volt köszönhető, hogy a kampány során (előre tervezett módon) elkezdtük az online világ eszközeit is használni. Hírlevelek, online hirdetések mind-mind hozzájárultak ahhoz, hogy a lájkolók száma ilyen mértékben megugrott.
Köszönöm a válaszokat és a hatékony közreműködést!
Nagyon érdekesek a válaszok, de én még most sem vagyok meggyőzve arról, hogy a rádiós hirdetések facebookozásra ösztönzése megérte. Összességében a kampány megmozgatta a felhasználókat, mindenki hozott még 10 embert, hisz az emberek mozgósították barátaikat, hogy lájkolják a feltöltött videójukat. Ez a folyamat a játékosokat multiplikátorokká léptette elő és kisebb-nagyobb sikerrel de szerintem többnyire hatékonyan vették rá az ismerősöket, hogy lájkolják az oldalt és a videókat. Így ha nagy visszhangot nem is keltett a Toshibarátok kampány, de a Toshiba rajongói önállóan népszerűsíteni kezdték az oldalt a facebookon, így sikeresnek mondhatjuk. Ez a közösségi média egyik sajátságos vektora, az offline-ban nem megtalálható hatásokkal szemben.
Ötlet: 5/10
Oldal adminisztráció: 9/10
Médiavásárlás: 4/10
Neked melyik hazai facebook kampány keltette fel a figyelmedet? Szerinted érdemes "offline" hirdetni online tartalmat/aktivitást?
Ha tetszett a bejegyzés és érdekelnek hasonló témák, kövess facebookon vagy twitteren !