2010 decemberében mutatták be az új országimázs filmet World of Potentials címmel. Az alkotók ugyanazok, mint a Get Engaged klip esetén, de mégsem lett olyan átütő, mint a Budapest Business Region (BBR) számára készített alkotás. Ráadásul egy országimázs filmmel szemben támasztott kommunikációs elvárásokhoz képest vannak benne furcsa momentumok. Az egyik ilyen például a Demokratákat népszerűsítő póló a főszereplőn. A klipet még az előző kormány külügyminisztériuma rendelte meg 8 millió forintért.

(Ha nincs időd elolvasni a postot, tekerj a végére az összefoglalóért.)

A film koncepciója ugyanaz, mint a Get Engaged klipé, azaz, hogy mindennapos használati tárgyakon keresztül mutassa be a magyar feltalálók népes táborát, illetve a hazai tájak szépségeit. Itt két külföldi turistát kísérhetünk végig az ország néhány pontjára. Nem mennék bele a film technikai részleteibe, sokkal inkább foglalkoztat, hogy vajon milyen célhoz rendelték az egyes jeleneteit a filmnek.

A fenti képen látható jelenet a film vége felé (6.11) található. A női főszereplő éppen egy vízilabda meccsen szurkol egy 2008-as választási kampányból (USA) származó Demokrata Pártot népszerűsítő pólóban. Hosszas kutatás után találtam meg az eredeti pólót a neten. A textilen a ?Democrats Can Republicant? felirat olvasható, ami a Demokraták egyik Republikánusokat kigúnyoló eszköze volt. Egy országimázs filmbe nem szerencsés olyan tartalmat helyezni, amely megosztásra alkalmas. Főleg nem nemzetközi politikai megosztásra.  Csakhogy a filmet az EU elnökség kommunikációja kapcsán rendelte meg még 2009-ben a Külügyminisztérium. Így egyértelmű, hogy az ő céljuk a külföldiek elérése volt, az ország pozícionálása. A film rákerült az elnökség több ezer hivatalos vendége számára készült ajándék pendrive-okra is.  Nem mutat jól a néppárti Eu diplomatákkal szemben (akik többségben vannak), hogy Magyarország hivatalos országimázs filmjében a főszereplő demokrata párti szimpatizáns, ráadásul egy verseny környezetben ? így szimbolikus üzenete is lehet-.

szólj hozzá: Hungary - World of Potentials

Alapvetően azt gondolom a filmről, hogy inkább szól a magyar közönséghez mint a külföldi, potenciális turistáknak, befektetőknek, diplomatáknak. Legalábbis nagyon sok olyan jelenet van a filmben, ami egy külföldi számára (aki nem ismeri hazánkat) nem mond semmit. Mint például a Tihanyi visszhang, vagy az a több mint egy tucat termékelhelyezés (Sole, Szentkirályi, Pöttyös rudi, stb.) ami visszaköszön a filmben. Ha látnám a koncepciót a termékelhelyezésekben, lennének olyan termékek, amiknek ez használ a nemzetközi piacon akkor nem is lenne ezzel bajom. De a magyar márkák közül szerintem csak a Picket ismerhetik a külföldiek, ráadásul sok terméknek nem is érné meg terjeszkedni külföldön (Szentkirályi, Pöttyös rudi). Próbáltam megtudni, hogy a tavasszal befejezett filmbe mi alapján kerültek be a márkák, de sajnos senkit nem sikerült elérnem, aki kompetens lenne a témában. Sokan panaszkodnak a hosszúságára, de megtudtam, hogy a filmből készült 1 és 4 perces változat is.

Sajnálom, hogy a film gazdátlanul került ki a napvilágra. Ennek tudom be azt, hogy a tipográfia nem illeszkedik az elnökség arculatába, és forgatókönyvét tekintve nem harmonizál az országimázs stratégia 4 pilléréhez (Gyógyító, Kreatív, Vállalkozó, Zöld Magyarország). Ráadásul maradtak benne olyan jelenetek, amelyeket a jelenlegi kormány inkább háttérbe szorítana, mint filmet forgasson róla, például a 4-es metró. Képzelem, hogy idegesítheti mindez a jelenlegi kormánytagokat? Pedig ez lehetett volna egy erős imázs film, szép képekkel, fényezéssel, de a politika bebizonyította, bármilyen jó kommunikációs eszközt el lehet rontani.

Összefoglaló:

• 8 millió forintért rendelte meg az országimázs filmünket az előző kormány.
• Érdekes rejtett üzeneteket vehetünk észre a filmben, Demokrata párti pólóban szurkol a női főszereplő.
• Vannak magyar márka elhelyezések a filmben (külföldiek is, pl.: Samsung), de koncepció nem látszik mögöttük.
• A kormányváltás megpecsételte sorsát az országimázs filmnek.

Ha tetszett a bejegyzés és érdekelnek hasonló témák, kövess facebookon vagy  twitteren !

Nehéz ezt kimondanom a harminc négyzetméteres bérelt garzonomból, de Schmitt Pál, Sándor Palotát bemutató újévi beszéde az eddigi legjobban megrendezett köztársasági köszöntő volt, amit valaha láttam. Ami az előző évek beszédeit tekintve nem olyan nagy eredmény - elég alacsonyan volt a léc, amit át kellett ugorni-.

(Ha nincs időd elolvasni a postot, tekerj a végére az összefoglalóért.)

Az üzenetek jól lettek megfogalmazva ahhoz, hogy kellően semmilyenek legyenek. Látszik  sokszor felvehették a négy és fél perces köszöntőt mire ez a verzió elkészült, mert egy apró bakit benne hagyva (1.18) véglegesítették. Gondolom, már fáradtak voltak az újra forgatáshoz.  Körülbelül  tizenötször néztem végig, hogy a mozgás és a kézmozdulatok ellenére a szöveg is átjöjjön.

A gondosan megkoreografált forgatókönyvnek köszönhetően a megfelelő üzenethez megfelelő háttér társult. Schmitt Pál imázsa, (ex olimpikon, ex MOB elnök) elbírja, hogy egy újévi beszéd kapcsán mozgásba  lendül. Ráadásul a mozgás sugallja: ?Lendületben az ország? amit persze soha az életben nem mondanának ki...:) Amikor Schmitt az EU elnökségről beszél, akkor besétál egy  szobába, ahol az előzőleg csak magyar zászlókkal teli tűzdelt szobákhoz képest egy EU lobogó is feltűnik a 12 sárga csillaggal. Időben indul el, időben áll meg. A  legtöbb helyen a parketta nyikorgását is sikerült kiszűrniük, de egy ilyen öreg épületnél lehetetlen maximálisan megoldani a vetemedett faburkolat hangjának megszólalását. Az operatőrnek nem volt könnyű dolga, steadycammel végigkövetni az elnök úr sétálását vigyázva a tükrökre és a nyikorgó parkettára? szép munka.

A videóval kapcsolatban csak néhány dolog zavaró. Először is konkrétan hülyének nézi az embereket ? és itt nem a mondanivalóra gondolok, mert az mindenkinek a maga szívügye- az éjfél után 2 perccel induló videóban a köztársasági elnök úr nappali fényben azt mondja, hogy ?január elsejétől vagyis mától?? Mi leszünk Az EU soros elnöke, ami először is nem igaz, mert hivatalosan január  6-tól leszünk azok, másodsorban meg zavar, hogy  ő éjfélkor mindezt  szikrázó napsütésben mondja. ? Persze senki nem mondta, hogy élő-

A másik zavaró számomra a hangsúlyos szavak:

egészséget, számot,veszteségek, csak is, személyes, voksukat, törvényi, saját, lehetőség, legfontosabb, természetes.

Persze sokat megértek közülük, de hogy a voksukat miért nyomta meg ennyire azt soha nem fogom megérteni. A hangsúlyozásból is jól látszik, hogy nem annyira a tartalomra mint sem a technikára figyeltek. A súgógép olvasása közben néha néha (koncepció nélkül) hangsúlyt változtatott Schmitt a figyelem fenntartása érdekében.

Szerintem a kevesebb mozgás többet ért volna. Sokszor elvonja a figyelmünket az üzenetekről és mivel a háttér nem mindig szimbolikus így a mondanivaló nem ér el a választókhoz. Shmitt imbolygása szintén zavaró és elvonja a figyelmünk, úgyan úgy ahogy a kézmozdulatai is.

Üzeneteit tekintve profin megírt politikai szöveget mondott el a köztársasági elnök. Hangsúlyozta az összefogás a bizalom és a hit erejét. Bírálta az elmúlt 8 év kormányzati ciklust. Megdicsérte az adakozókat és megvédte az alkotmánymódosítást és a többi nagyszabású törvénymódosítást. Külföldi tapasztalataira való hivatkozás nemzetközileg elismert köztársasági elnök hatását keltheti. Amire mostanában nagy szükség van hiszen a legtöbb kritika a nemzetközi megítélés miatt éri Magyarországot. Már beszéde elején utalt arra, hogy ne fogadkozzunk, dolgozzunk? Már csak annyit tettem volna a végére, hogy és fizessünk becsületesen adót.

Az olyan egyszerű garzon lakók mint én, a beszéd után úgy érezhették, hogy Pali bácsi is beugrott a szilveszteri partyba és megnyugtató és lelkesítő szavainak köszönhetően ez az év sokkal jobb lesz mint az előző. Persze amint kijózanodunk a BB pezsgős mámoros állapotból, rájövünk, hogy igazából nem kaptunk semmit - legalábbis a sétáláson kívül nem maradt meg bennünk semmilyen élmény- , csak megmutatta milyen szép is ez a Sándor Palota...

Összefoglalva:

• Az eddigi legjobban megrendezett elnöki beszédet láthattuk január elsején Schmitt Pál főszereplésével.
• A köztársasági elnök mozgása lendületet és sportosságot üzen.
• A szöveg és a forgatókönyv jól lett megírva.
• A hangsúlyozás néha érthetetlen számomra.
• A kevesebb mozgás több lett volna, sokszor elvonja a figyelmünket az üzenetekről és mivel a háttér nem mindig szimbolikus így a mondanivaló nem mindig ér el a választókhoz.

A postban nem politikai, hanem kommunikációs és politikai marketing szempontból értékeltem a beszédet. A készítők lehetséges kommunikációs céljait vettem alapul és annak megfelelően értékeltem az elkészült filmet.

Ha tetszett a bejegyzés és érdekelnek hasonló témák, kövess facebookon vagy  twitteren !

Néhány kiváló közösségi médiára épülő kormányzati kommunikációs akciótól eltekintve kijelenthetjük, hogy ez a kormány még mindig nem az újmédia élharcosa. Jól látszik, hogy a miniszterelnök nem egy web 2.0-ás figura. És mielőtt bárki megkövezne, ez nem biztos, hogy azt jelenti, hogy nem jó politikus. Egyszerűen az ő imázsa nem bírja el, hogy rendszeresen blogoljon, postoljon a facebookra, vagy más közösségi oldalak hiteles személyisége legyen. Ezáltal azonban a kommunikációban sem kaphat akkora szerepet ez az eszköz amekkorát érdemelne.

(Ha nincs időd elolvasni a postot, tekerj a végére az összefoglalóért.)

De megfigyelhető az új kormány kommunikációjában, hogy vannak pozitív törekvések, ott ül néhány lelkes kommunikációs szakember és kampány szerűen próbálja ott hagyni lábnyomát egy-egy közösségi média kampánnyal. Az első ilyen az OMG üzenet volt, ennek eredménye még nem született meg, de úgy tudom hamarosan ez is látható lesz. Aztán jött a Regeneráció elnevezésű rendezvény köré épített aktivitás, amely az eddig legsikeresebb új média eszközöket használó kormányzati kampány. A legaktuálisabb pedig a ma este kicsúcsosodó Soha többet Harmadszor névre hallgató jótékonysági árverés köré szervezett kampány. Amely a várakozásaimmal ellentétben nem keltette fel annyi érdeklődő figyelmét mint amennyire számítottam.

Egyszer el lehet lőni fiatalos imázsépítés céljából azt, hogy az ember fent van facebookon, de ha a napi munkában és kommunikációban ez nem kap szerepet akkor egy idő után egyszerűen - ezen a területen- hiteltelenné válik. Orbán Viktor pedig nem egy web 2.0 kompatibilis politikus. Igen, van egy facebook oldala -amit nem ő kezel- több mint 50ezer rajongóval, de nem ettől lesz egy politikusnak valódi web 2.0ás imázsa. Orbán Viktor számomra kicsit olyan mint amilyen John MacCain volt az USAban. Azonban a helyzet az, hogy itthon nincs egy Obama sem, akinek az imázsa elbírná a web 2.0-ás kommunikációt.

A politikai marketing szakemberek már készen állnak a jelenlegi kormányban, azonban a megfelelő politikus még nem került előtérbe.

Összefoglaló:

• Erős social media profil után tisztult ez a kommunikáció
• Vannak jó akciók a kormányzatban (OMG, REgeneráció, Lenin árverés)
• Orbán Viktor imázsába nem fér bele a web 2.0
• A szakemberek már a spájzban vannak, a web 2.0 képes politikus még hiányzik.

Ha tetszett a bejegyzés és érdekelnek hasonló témák, kövess facebookon vagy  twitteren !

A negatív PR (Black PR) kifejezés sokakban valami misztikus, mágikus gonosz dolgot jelent. Vannak, akik egyszerűen úgy értelmezik, hogy a negatív PR a gyenge minőségű kommunikáció. Egyikőjüknek sem adnék igazat, a negatív pr a szükséges rossz. Nem leszek álszent, részt vettem már több negatív PR kampányban, ezért most álnaivitások nélkül megosztom eddigi tapasztalataimat ezekkel a kampányokkal kapcsolatban.

(Ha nincs időd elolvasni a postot, tekerj a végére az összefoglalóért.)

Szinte minden ember találkozott már negatív kommunikációs kampányokkal, sokaknak elsőre a politikai kampányok jutnak eszébe. De nehogy azt gondoljuk, hogy egy-egy gyógyszer negatív hatása vagy a kedvenc ásványvizünkről, telefonunkról kiderült negatívumok maguktól futnak végig a médián.

A legtöbbször azt tapasztalom, hogy ezt a taktikai elemet összekeverik a hazudozással. Pedig a black PR nem erről szól, sőt akkor üthet vissza igazán, ha hazugságra építjük az effajta kommunikációnkat. Egy negatív kampány esetén nagyon komoly kutatómunkára, információgyűjtésre van szükség, hiszen ezek alapján tudjuk felnagyítani az ellenfelünk hibáit, gyengeségeit.

A valódi black PR kampányok nem arról szólnak, hogy a konkurens végig telefonálja a médiát az ellenfelének gyengeségeivel. Egyrészt ez nagyon hamar kiderül, másrészt nagyon könnyen kerülhet a konkurens cég is hasonló helyzetbe és a média ugyanúgy fog vele szembe is viselkedni ahogy az ellenséggel. Egy negatív PR kampányt ugyanúgy fel kell építeni, mint egy általános kommunikációs kampányt. Az adat és információgyűjtés után több taktikai elemből is választhatunk:

A maszatolás, amikor ellenfelünk által kibocsátott pozitív tényeket megpróbáljuk elkenni, olyan információkkal, amelyek az eredetihez képes jóval kisebbre pozícionálják a hír értékeit.

Démonizálás, ebben az esetben az ellenfelünk hibáit és ?gonosz? megnyilvánulásait nagyítjuk fel. Ez a politikai negatív kampányok egyik leggyakoribb eszköze. De nagy multivállatokkal szemben is előszeretettel alkalmazzák ezt a technikát.

Harmadik fél bevonása, szintén az egyik kedvelt eszköz. Itt általában ?civil? szervezetet vonnak be a kommunikációba, aki általánosan az iparággal szemben fogalmazza meg a negatív érveket. Ilyenkor a megrendelő megkülönböztető innovációval szokott előrukkolni és így állítja be magát ?kedves? vállalatnak.

Sok vállalat kapkodja a fejét, mert a közösségi oldalak egyre nagyobb népszerűségének köszönhetően, egyre nehezebb eltitkolni dolgokat. A kommunikációs szakemberek sokszor vért izzadnak egy-egy kampánnyal. A konkurencia meg egy néhány százezer forintos facebook kampánnyal tönkreteszi az ellenfél több hónapos munkáját. Egy-egy alulról építkező facebook oldal könnyen gerjeszthet nagy elégedetlenséget egy adott céggel szemben. Gondoljunk csak a DM-es biztonsági őrös szerveződésre.

Ahogy minden eszközt, ezt is lehet rosszul használni. Ha ellenfelünket alábecsüljük és nem készülünk fel belőle kellőképpen, illetve ha nem bástyázzuk körbe magunkat elegendő érvvel és munícióval az általunk kezdeményezett negatív kommunikációs kampány könnyen a mi ellenségünkké válhat. Nem célszerű valótlan érveket felfújni a konkurenciával szemben, és a túlzásba vitt negatív PR az egész iparág számára veszteséggel járhat. Ez történt a hazai politikai életben is ?persze nem csak ez okból-, a választópolgárok a rengeteg démonizált figura miatt egyre jobban kiábrándulnak a politikából.

Nem érdemes ezt az eszközt használni, amikor ellenfelünk sorsa már megpecsételődött, ugyanis felesleges energia befektetést és kockázatot jelent számunkra.

Összefoglalva:

• A Negatív PR az ellenfél hibáira épített kommunikációs kampány.
• Fontos a jól tájékozottság és információgyűjtés.
• Egy átlag ?fogyasztónak? a politikai kampányokban a legkézzelfoghatóbbak ezek a taktikai elemek.
• Ha nem vagyunk elég felkészültek, könnyen visszaüthet ez az eszköz.
• Haldokló vállalatba nem érdemes belerúgni.

Ha tetszett a bejegyzés és érdekelnek hasonló témák, kövess facebookon vagy  twitteren !

A 90-es években az édesanyák még duplán locsolták az öblítőt egy-egy Coccolino maci reményében. Akkor még a nagyszülők is nekünk gyűjtötték a Pickwick pontokat az eper alakú tea kiöntőért. Ma már nincsenek ilyen emblematikus nyereményjátékok. Vagy vannak, csak nem látjuk őket?

(Ha nincs időd elolvasni a postot, tekerj a végére az összefoglalóért.)

Ahogy az elérési csatornák bővülnek (több rádió és tv csatorna, social media, online jelenlét) úgy kapunk egyre több nyereményjáték felhívást is. A vállalatok több ügyfelet/vásárlót a játékosok meg természetesen nyereményeket szeretnének. Azonban ez a két halmaz sok esetben nem fedi egymást. A facebook ?felfedezésével? napi szinten vehetünk részt kisebb nagyobb játékokban. A cégek legtöbbször így próbálják aktivizálni és felduzzasztani rajongói táborukat. Talán a facebook a legjobb példa arra, hogy mennyire nem hatékony a játékosok száma alapján elkönyvelni egy-egy kampány sikerességét vagy kudarcát. Attól ugyanis, hogy a játékunkra sokan jelentkeztek és sokan lájkolnak még nem jelenti azt, hogy a márkánkat és a termékünket is megkedvelték vagy akár érdeklődtek iránta. A valódi, potenciális fogyasztók ingerküszöbét egyre nehezebb átlépni. Van azonban az örök játékosok széles rétege, akik a webnyeremény hírlevelére kelnek és egy facebook játékkal fekszenek. Ők mindig minden lehetséges játékon játszanak, de szinte soha nem vesznek egy darabot sem az adott termékből. A játék mutatóinak szempontjából ez is sikeresnek mondható. Éppen itt a baj, hogy a marketinges sokszor itt meg is áll és elkönyveli a kampányt sikeresnek, aztán mikor az év végi eladási adatokat elemzik nem látszik semmi növekedés az adott időszakban. De még az a több ezer facebook rajongó sem lájkol semmit és nem is szólnak hozzá semmilyen bejegyzéshez. Ráadásul a rengeteg spam esemény miatt (wellness hétvége, tv, telefon, stb.) egyszerűen immunisakká válunk a nyereményekre.

Sok vállalat küszködik azzal, hogy megtalálja azt az eszközt amivel valóban lojális vásárlókat eredményezhetnek. Mert a játékoknak nem csak az a célja, hogy egy adott terméknek vagy szolgáltatásnak nagyobb, interaktív publicitást biztosítsanak. Céljuk az is, hogy a vásárlókat megerősítsék, jó döntést hoztak amikor kedvenc márkájukat választották. Hazánkban talán nem rég hagytuk el a csúcsot, napjainkban egyre több vállalat ismeri fel, hogy a túl sok játék többet árt mint használ. Ezt erősíti meg Szabó Tamás marketing szakemberrel (Toshiba Magyarország) folytatott beszélgetésem is aki elmondta, hogy nem mindig jó módszer a nyereményjáték, ők elsősorban nem a nyereményjátékokra építenek amikor facebook rajongóikat aktivizálni szeretnék. Fontosabb, hogy az a közösség ami a márka körül kialakul valóban lojális legyen a Toshibához. Lehet, hogy ugyan úgy 2000 aktív felhasználója van egy 20 ezer rajongóval rendelkező oldalnak mint egy 2 millióval rendelkezőnek, de a kétmilliós oldalon sokkal több elégedetlen, a márkát bíráló userrel találkozhatunk. Így tényleg sokat veszíthetünk egy márga imázsából.

A jövőben rá kell jönnünk, hogy a nyereményekkel egyre kevésbé lehet mozgósítani a vásárlóinkat. Inkább olyan irányba kell elmenni, ahol a fogyasztók az adott cégnek köszönhetően úgy érzik, hogy hatással vannak a világra. Jó példa erre a Skittles kampánya, ahol a rajongók lájkjainak száma határozta meg, hogy hány darab csokis drazsét borítsanak egy ?szerencsétlenre?. Ahogy az elmúlt évtizedekben arra vágytak az emberek, hogy valamit megnyerjenek keserves munka nélkül, most inkább azt szeretnék érezni, hogy tetteikkel hatással vannak a világra és nem csak apró porszemek, amelyeket úgy fúj el a szél, hogy az senkinek fel sem tűnik.

Összefoglaló:

• Korábban mélyebb hatást gyakoroltak ránk a nyereményjátékok, mert egyszerűen kevesebb volt belőlük.
• A vállalatok nem érzik igazán, hogy a játékokon kívül mivel aktivizálhatnák rajongóikat.
• Immunisakká válunk a nyereményjátékokkal szemben.
• A vásárlók részesei akarnak lenni a világnak és a nagy márkáknak. Ezt az érzést kell előidéznünk bennük.

Ha tetszett a bejegyzés és érdekelnek hasonló témák, kövess facebookon vagy  twitteren !

Az új helyem motivált arra, hogy próbálkozzak a videós műfajjal is. A mostani videóban megpróbálom szemléltetni, hogy mit jelent az a fogalom, hogy ATL. Akit nem annyira érdekelnek a marketing kifejezések, annak is érdemes megnéznie, mert jókat mosolyoghatunk Ferin a marketingőrültön.

No de nézzük a videót:

Napjainkban egyre ritkábban építenek egy-egy marketing kampányt csak az ATL eszközrendszerére. Sokkal gyakoribb, hogy egy stratégia kapcsán használják a BTL és az ATL eszközöket is egyaránt. Az összehangolásnak köszönhetően hatékonyabb kampányt érhetünk el. Az eszközök megválasztása függ a célcsoporttól, az adott márkától és magától a terméktől is.

Érdemes a jövőben is velem tartani, a videók remélhetőleg egyre jobbak lesznek, fejlődünk, szépen lassan:)

Szerinted mi legyen a következő videóban? BTL, sound bites, PR, PA vagy valami egészen más? Írd meg véleményed, vagy ötleted a facebookon.

Most, hogy egy időre vége a kampányidőszakoknak és nem érez minden politikus eszeveszett kényszert arra, hogy legyünk barátok a facebookon. Elgondolkodtam mi is lehet a jövője a politikusoknak és a politikának a közösségi weben!?

Ahogy az üzleti világ úgy a politikusok is a közvetett, sajtóközlemény orientált kommunikációra álltak rá. Viszont a hagyományosan TV orientált kommunikáció mellett egyre erősödik az online és azon belül a social media használata. A márkák részéről egyre több izgalmas, valóban közösségi példa lát napvilágot. Azonban a politikusaink még nem éreztek rá a közösségi web valódi működésére.

Persze rengeteg politikus hozott létre az elmúlt hónapokban saját oldalt a facebookon, de ez csak annyiban változtatta meg az eddigi kommunikációt, hogy a korábban levelező listára kiküldött sajtóközleményeket, most a facebookra is feltöltötték. A politikusok márkák, legalábbis azoknak kellene lenniük, ma már álszent az aki azt mondja, hogy azért szavazott a választókerülete országgyűlési képviselőjelöltjére, mert a programja alapján ő lehetne a legalkalmasabb politikus a térségben. Az imázsra, a személyiségre, vagy a pártra szavazunk ilyenkor. Mivel a legtöbb helyi politikus nem próbálkozik azzal, hogy márkaként építse fel magát, ezért hazánkban többnyire a párt népszerűsége a döntő.

Pont ebben az imázs építésben segíthet majd a közösségi web. Ha rájönnek a politikusok arra, hogy ez egy olyan csatorna ahol nem elég a saját híreinket megosztani, akkor növelhetik reputációjukat. A közösségi web használói nem újságot hanem véleményeket szeretnek olvasni, sőt sokszor szeretnék a véleményüket kimondani, megosztani.  Az emberek érezni akarják, hogy részesei a politikus munkájának. Azaz a politikus beleépíti beszédébe, programjába és munkájába az ő véleményüket is. Attól, hogy valaki fent van facebookon mint politikus lehet ugyan olyan távoli személyiség mintha a tv-ben néznénk.

Ma még a legtöbb politikus ledelegálja a saját közösségi oldalának karbantartását valamelyik kollégájára, sokszor nem is tudják, hogy milyen beszélgetések alakulnak ki az oldalon. Szerintem a jövőben a közösségi politizálás térnyerésének köszönhetően a politikusoknak ezt a hozzáállásukat is meg kell, hogy változtassák. A jövőben nem egy szükséges rossz lesz a facebook hanem egy hatékony vélemény mérő rendszer, ahol monitorozhatjuk programunkat és ötleteket szippanthatunk be a választóinktól. Persze nagyobb politikusoknál nélkülözhetetlen a kollegiális segítség, de a teljes elszigetelődés ott sem megengedhető.

Ha a politikusoknak nem sikerül elhitetniük a jövőben, hogy a választó valóban beleszólhat a politikai programokba, akkor a közönyösség a politikával szemben tovább erősödik. A választott tisztségviselőknek néhány éven belül muszáj lesz két irányú kommunikációs csatornaként használni a közösségi oldalakt.

Te szívesen látnád a képviselőd üzeneteit az üzenő faladon? Szerinted belefér ez az 5éves tervbe?

Ha tetszett a bejegyzés és érdekelnek hasonló témák, kövess facebookonvagy  twitteren !

A marketing szakkönyvek többségének alapszabálya, hogy a középpontba a terméket kell helyezni a stratégia kialakítása és végrehajtása során. Ma is ez működik a legtöbb vállalatnál. Azonban egyre több szolgáltatás szektorban működő cég kényszerül felismerni azt, hogy nem elég a brand építésre költeni, az alkalmazottakra most már úgy kell tekinteni mint a márka nagyköveteire.

Ez nem könnyű dolog, ugyanis ők sok marketinges szemében ?szükséges rosszak?, mert robottal nem lehet kiszolgálni a pizzériában, kávézóban. De valójában ezek az emberek nap mint nap kapcsolatba lépnek a fogyasztóval, és a vásárló szemében ők testesítik meg az adott márkát. Amikor betérünk egy Pizza Hut-ba vagy egy Starbucksba akkor elvárjuk, hogy a kiszolgálás olyan legyen ami illeszkedik a fejünkben kialakított márka képhez.

Szerencsére a nagyobb vállalatok éppen ezért már komoly hangsúlyt fordítanak a front vonalban dolgozó kollégáik képzésére. Ennek köszönhetjük például a budapesti Starbucks kedves ?partnereit?, akik többszöri látogatásunk után megjegyzik a nevünket, akik viccelődnek velünk és hihetetlenül lazák. ? azaz megpróbálják megszemélyesíteni a márka üzeneteit-.

Azonban a legtöbb hazai kis és középvállalkozás éppen abba a hibába esik, hogy hihetetlen pénzeket fektetnek a termék fejlesztésbe, az üzlet kialakításra, de vajmi keveset az alkalmazottak képzésre, motiválására. Ez ugyan annyira HR mint marketing, ha az alkalmazott nem érzi magát a cég részesének, akkor nagyon nehezen erőlteti magára a kedves mosolyt és figyelmességet. Ezért tapasztalhatjuk sok helyen, hogy a kedvenc éttermünk vagy márkánk képviselői kiábrándítanak minket az évek óta szeretett brandünkből.

De mi a helyzet azokkal a világméretű márkákkal akikben mégis csalódunk itthon a kiszolgálás és ügyfélkapcsolat miatt? Általában ezek a márkák franchise rendszeren keresztül jelennek meg Magyarországon, és legtöbbször a jogtulajdonosok Kelet- vagy Közép-Európára vásárolják meg a franchise jogokat. Ugyan a franchise szabályzatok rendkívül részletesen leírják a viselkedési modelleket és ajánlásokat. De mivel napi szinten nem ellenőrzi őket az anya cég így az alkalmazottak egy idő után már nem lesznek lojálisak a márka felé.

Rengeteg felmérést és fókuszcsoport vizsgálatot rendelnek vállalatok egy termék fejlesztése során. Azonban sokszor megfeledkeznek a marketing vezetők kikérni azon kollégáik tapasztalatait akik napi szinten kapcsolatban vannak a fogyasztókkal. Vannak marketingesek akik úgy hoznak döntéseket, hogy nem végeznek kutatást az eladók körében, a vásárlók visszajelzéseivel kapcsolatban. Pedig egy gyorsétterem kasszása hány ezer visszajelzést kap havonta?! Figyelemre méltóak azok a példák ahol web 2-es rendszereket építenek a cégek a kollégák véleményének becsatornázására. Egy ilyet csinált nemrégiben a Kraft is. A Foodii névre hallgató rendszer keretében 2000 dolgozót érnek el és folyamatosan tudják őket monitoringozni, sőt új ötleteket is gyűjtenek be tőlük. Használták már új termékük nevének választásához is, ahol egy nap alatt több mint 100 ötletet kaptak a dolgozóktól.

Tehát felhívnám a hazai vállalkozók figyelmét arra, hogy ha az alkalmazottaikat partnerként és fogyasztóként (!) tekintenék, akkor hosszú távon sikeresebben működhetne vállalkozásuk. Persze a dolgozók hozzáállása sem elhanyagolható a témában?

Ha tetszett a bejegyzés és érdekelnek hasonló témák, kövess facebookon vagy  twitteren !